Díli-SMI: Durante tinan lima nia laran, hahú 2018 – 2023 Governu konsega gasta de’it orsan hosi fundu minarai hamutuk $5,6 Biliões hosi totál fundu hamutuk $7,4 biliões ne’ebé Parlamentu Nasional aprova.
“Durante tinan lima ikus ne’e, Governu halo ona levantamentu osan husi Fundu Minarai hamutuk $5,4 biliões de’it husi totál montante aprovadu husi Parlamentu Nasionál hamutuk $7,4 biliões.
“Ida-ne’e hatudu katak iha poupansa entre levantamentu aprovadu husi Parlamentu Nasional no levantamentu atuál kuaze $1,7 biliões,” dehan, Ministru Finansa, Rui Gomes, foin lalais ne’e iha Díli.
Poupansa ne’ebé Governu halo liu-hosi Ministériu Finansa ne’e bazeia jestaun fluxu kaixa ka cash flow ne’ebé wainhira Governu halo levantamentu orsan ba Banku Sentrál bazeia de’it ba nesesidade.
“Diferensa ka poupansa ida-ne’e akontese tambá Ministériu Finansa aplika jestaun fluxu kaixa (cash flow) ne’ebé bainhira iha nesesidade atu halo reforsu ba kaixa Estadu mak Governu foin hato’o pedidu levantamentu osan ba Banku Sentrál Timor-Leste.
Se laiha nesesidade atu halo reforsu ba kaixa Estadu, Governu sei la-halo levantamentu”, katak, Ministru Finansa, Rui Gomes.
To’o iha Fevereiru 2023, Ministériu Finansas halo ona levantamentu osan husi Fundu Minarai ho montante $300 milhões hosi totál montante $1,3 biliões ne’ebé mak Parlamentu Nasionál aprova ona liuhosi Lei OJE 2023.
Lei OJE 2023 ne’e rasik hetan ona promulgasaun husi Prezidente Repúblika, Dr. José Ramos-Horta iha fulan-dezembru 2022.
Kalkulasaun hosi Governu nian katak iha fulan Marsu 2023 nia rohan, sei haree real ezekusaun OJE 2023 hosi Governu, exeptu kona-ba komprimisu ka obrigasaun sira liga ho atinjimentu hosi totál orsamentu $2,16 Biliões ne’ebé alokadu.
“To’o iha loron 30 fulan-marsu 2023, ezekusaun reál Orsamentu Jerál Estadu (OJE) 2023 ba todo Governo – esklui kompromisu no obrigasaun sira, em termos nominál atinji ona kuaze $200 milhões husi totál orsamentu alokadu $2,16 biliões”, Rui Gomes, tenik.
Tinan 2022 rasik. ezekusaun reál OJE Retifikativu 2022 ba Todo Governo, em termos nominál atinji $1,74 biliões hosi totál OJE Retifikativu $2,2 biliões.
Valór nominál $1,74 biliões ne’e mak aas liu iha istória Timor-Leste desde país ne’e restaura ninia Independénsia no konsege ultrapassa ezekusaun reál iha tinan 2016 iha ne’ebé Governu konsege ezekuta $1,63 biliões. (Editór, Guido Santos)
